E-szabadidő

Sokan nem értik, hogy miért jó nap, mint nap órák hosszat ülni a laptopok, számítógépek előtt. A legtöbben azt látják hogy a fiatalok – mára már a fiatal felnőttek is – hosszú órákat töltenek számítógépes játékokkal szabadidejükben. Bizonyos generáción felül azonban ezzel nehezen tudnak azonosulni a társadalom idősebb tagjai.

lol-e-sport-300x200

Sok szülő teszi fel a kérdést gyermekének: “Miért nem mentek ki játszani?” vagy “Miért nem mész inkább sportolni?” a fiatalok pedig nem értik, hogy miért nem hagyják őket békén, hiszen még csak 14 perc telt el az épp aktuális online meccsből, amit a feljebbjutásért indítottak.

A könyvnyomtatás elterjedésével, évszázadokkal ezelőtt a szabadidős elfoglaltság nagy részét az olvasás tette ki – természetesen azoknál, akik az olvasni tudás birtokában voltak. Ez az akkori igen komoly méretű társadalmi átalakulás sok konfliktust hozott. Az addigi szabadidős szokások átalakultak, ezt pedig nem mindenki vette jó néven.

Van hasonlóság a mai helyzethez? Igen. A társadalom folyamatosan alakul, változik. Az más kérdés, hogy az irány jó-e vagy sem? Ezt az adott helyzetből igen nehéz megítélni. Azok, akik a változástól mentesek azt látják, hogy eltávolodnak tőlük, akik eddig mellettük voltak, akik fontosak számukra. Biztos-e azonban, hogy ez a távolodás tartós marad, vagy egy jelenlegi generációs helyzetet kezelünk túl drasztikusan?

Kicsit leegyszerűsítve a helyzetet: a ma fiataljainak egyre nagyobb rétege már nem a grundra megy ki rúgni a bőrt, hanem otthon, vagy a barátokkal közösségi terekben összegyűlve koptatja a klaviatúrát. Ezáltal kevésbé fognak tudni pontosan célozni a labdával? Valószínű. Kevésbé tudnak majd kitartóan futni? Esélyes. Azonban azt se feledjük, hogy más készségeik pedig jobban fognak fejlődni, mint azoknak a társaiknak, akik más elfoglaltságot találnak maguknak.

A “kockák” társadalomban elfoglalt helye és sokat fejlesztett képességeik kollektív haszna már egy olyan kérdés, amire együtt kell megtalálnunk a választ. A legjobb az lenne ha minden ember svájci bicska szerűen multifunkciós lenne, de ez sajnos idea. Nem lehet elvárni a hosszútávfutótól, hogy ugyanolyan hatékonyan hajítson gerelyt, mint amilyen hatékonyan lefutja a maratont.

Felelősségünk van abban, hogy a fiatalok kíváncsiságának mekkora teret engedünk, valamint abban is, hogy az önmegvalósításukat a közösség hasznára tudják fordítani. Valóban nehéz lehet ezt a hasznot meglátni az órák hosszat a gép előtt ülő ifjúságban és akár motiválni őket, de gondoljunk bele, hogy az átalakuló társadalomban, megváltoznak a szerepek, ezáltal megváltoznak a képességek is amik alkalmassá tesznek minket az új feladatok ellátására.